A Sajó szennyezett vize landolt a szlovák környezetvédelmi tárca épülete előtt
Megelégelte a szlovák környezetvédelmi minisztérium tétlenségét Orosz Örs Nyitra megyei képviselő: ezer liter szennyezett Sajó-vizet öntött az épület előtti utcára.
Megelégelte a szlovák környezetvédelmi minisztérium tétlenségét Orosz Örs Nyitra megyei képviselő: ezer liter szennyezett Sajó-vizet öntött az épület előtti utcára.
Sőt még laminálót is. A Dolgok Könyvtárában könyvek helyett használati tárgyakat lehet kölcsönözni, így a ritkán használt tárgyakat nem kell mindenkinek megvásárolnia.
Ahogy az ügyből botrány lett a településen, sietve eltüntették a nyomok nagyját, majd lemondott az érintett, és feloszlatták a képviselőtestületet is.
Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.
A szakemberek szerint sokat tehetünk a madarakért néhány sárgyűjtőhellyel.
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
A Roszatom vezetői biztosították Magyarországot arról, hogy technológiai szempontból továbbra is képesek a beruházás végrehajtására.
A brazil elnök rossz néven vette, hogy a környezetvédelemmel is foglalkozó színész az amazonasi erdők miatt emelte fel a szavát.
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
Már Magyarországon is kapható tüzelőanyag-cellás személyautó, amelynek használata tulajdonképpen megegyezik a megszokott benzinesekével, viszont nem pufog a levegőbe szennyező anyagokat. A töltőállomások hiánya azonban ellehetetleníti az elterjedésüket.
A magyar polgárok közül is egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságra való áttérést, ám a legtöbben egyelőre csak olyan lépéseket tesznek, amelyek nem járnak komoly anyagi következményekkel, illetve nem túl megterhelőek. A felmérésekből az is kiderül, hogy sokan az államtól várják a „zöld intézkedések” megtételét.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Feltehetően a kisnyulak védelmében lépett akcióba a közelben portyázó ragadozóval szemben.
A légszennyező anyagként kibocsátott oldószer a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.
A következő jó másfél hónapban jobb, ha számítunk arra, hogy támadnak a madárszülők. Ne fussunk el, de akár a szatyrunkat is használhatjuk pajzsként.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A leköszönő államfő legutóbbi podcastja leginkább a Fertő tavi beruházás melletti PR-akciónak tűnt, amiben a bolygóvédő szerepet választó Áder János is mellette érvelt. A Fertő tó Barátai Egyesület titkára pontokba szedte a köztársasági elnök számára, hogy miért kritizálják a beruházást.